Gépagy blog

Az új OTSZ legfontosabb újdonságai

2014. december 16. - fulopmiklos

A Magyar Közlöny december 5-i számában megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet, amely jelentős változásokat hoz a területen, ezeket tekintjük át villamos szempontból.

uj_otsz.jpg

A napokban megjelent, 2015. március 5-étől hatályba lépő 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába. Ezek közül a legfontosabbak, tőmondatokban:

Az anyagok tűzveszélyességi besorolásának változása (9.§)

Az eddig alkalmazott 5 kategória („A”-tól „E”-ig) helyett a továbbiakban 3 kategória kerül bevezetésre:

- Robbanásveszélyes osztály (az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály összevonásával)
- Tűzveszélyes osztály (a „C” és „D” tűzveszélyességi osztály összevonásával)
- Nem tűzveszélyes osztály (megfelel az „E” tűzveszélyességi osztálynak)

Megszűnik a helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása

A helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása helyett a továbbiakban a kockázati osztályba sorolást kell alkalmazni.

Kockázati osztályba sorolás a tűzállósági fokozatok helyett (10.§)

Az építmények számos – alapvetően építészeti-statikai – kialakítási jellemzőjét (pl. teherhordó falak, födémek tűzállósági teljesítménye) eddig a tűzállósági fokozatból kellett levezetni. Ez a besorolás a villamos szakemberek számára alárendelt jelentőséggel bírt, mert – a villamos vezetékrendszerek áttöréseinél alkalmazott tűzgátló tömítéseken kívül – nem volt villamos vonatkozása annak, hogy az építménynek milyen a tűzállósági fokozata. Az új besorolási rendszer ezen annyiban változtat, hogy bár a kockázati osztályok továbbra is elsősorban az építmények szerkezeti kialakítását határozzák majd meg, lesznek lényeges villamos vonatkozásai is, például a felszálló aknák, a kettős biztonságú betáplálás és a biztonsági világítás kialakítására. 

Villamos aknák kialakítása (27.§)

A villamos (illetve gépészeti) vezetékrendszerek elhelyezésére szolgáló aknák létesítésének kötelezettségét eddig lényegében az építmény magassága határozta meg. Az új OTSZ-ben ez a kockázati osztálytól függ majd, így az épület magassága és a létesítés kötelezettsége közötti kapcsolat áttételesebb lesz. Komoly előrelépés annak a követelménynek a megjelenése, hogy az aknának azt a falát (falait), amely a vezetékrendszer rögzítésére szolgál, olyan építőanyagokból kell kialakítani, amely nemcsak a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevétel elviselésére képes, hanem amelyhez a vezetékrendszer – szükség szerint – tűzálló módon is rögzíthető.  

A tűzterjedés gátlás követelményének kiterjesztése (28.§ [2] bek.)

Villamos szakmai körökben kevéssé ismert, hogy az építmények tűzszakaszokra történő bontásának következtében az épületek tetején és/vagy homlokzatán ún. tűzterjedési gátak kerülnek kialakításra, melyek funkciója hasonló az épületen belüli tűzszakaszhatárokéhoz. Ebből a logikából következően az új OTSZ a tűzterjedési gátakat keresztező villamos vezetékrendszerekre is előírja a lángterjedés-gátlást.

Napelemes rendszerek DC oldalának lekapcsolása (87.§)

Bizonyára sok vitát fog generálni, hogy az OTSZ – a napelemes rendszer minden paraméterétől függetlenül (!) – előírja a villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőségének kialakítását. Teljesen indokolt, hogy a DC rendszerek sajátosságaiból fakadó kockázatokat (pl. a tűzeseti beavatkozás veszélyét) a tűzvédelmi szabályzat vonatkozó előírásai kezeljék. Ugyanakkor nemcsak az kérdéses, hogy az egymástól nagyságban, elhelyezési-kialakítási módban jelentősen különböző napelemes rendszereknél a DC oldali lekapcsolás műszakilag hogyan valósítható meg, hanem az is, hogy ez a lekapcsolás mennyiben szolgálja a kockázatok csökkentését.

napelemes-rendszer.jpg

Speciális építményekre vonatkozó előírások (109.§-134.§)

Néhány olyan építménytípus tűzvédelmének szabályait, amelyekre az OTSZ általános követelményrendszerét nem lehet alkalmazni, az új jogszabály elkülönítve tárgyalja. Ide tartoznak egyebek mellett a közúti alagutak, gyalogos aluljárók és a felszín alatti vasútvonalak. Az ezekre vonatkozó villamos előírások közül érdemes kiemelni, hogy egyes speciális építmények (pl. a felszín alatti vasútvonalak) esetében halogénmentes szerelést kell alkalmazni.

Tűzeseti lekapcsolás (135.§)

Az új OTSZ törekszik a tűzeseti lekapcsolás konzekvensebb, rugalmasabb szabályozására. Ennek megfelelően a korábbi „tűzvédelmi főkapcsoló” helyett a „tűzeseti főkapcsoló” fogalmát alkalmazza, a lekapcsolás kialakítására vonatkozóan pedig lényegében csak annyit követel meg, hogy a tűzeseti fogyasztókat az egyéb fogyasztók lekapcsolása esetén is lehessen működtetni.

Norma szerinti villámvédelem létesítése és felülvizsgálata

A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. Ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a kiegészítő vizsga követelménye megszűnik majd. Annak eldöntése, hogy a vizsgakötelezettség fenntartása indokolt-e, folyamatban van: amennyiben szakmai szervezetek és a jogalkotó is a vizsgakötelezettség fenntartása mellett foglal állást, a vonatkozó előírás vélhetőleg más jogszabályban (pl. a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységekről szóló rendeletben) jelenik majd meg.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv használatának bevezetése (282.§-284.§)

A TMMK bevezetésének célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetőek legyenek, segítségével az építmények tűzvédelmi megfelelősége biztosítható, illetve igazolható legyen. Ennek érdekében az építmények OTSZ-ben meghatározott körére olyan (elektronikus vagy nyomtatott) dokumentációt kell összeállítani, amely tartalmazza a tűzvédelmi szempontból lényeges terveket, rögzíti az építményen elvégzett változtatásokat, és igazolja, hogy a változtatások tűzvédelmi szempontból megfelelőek.

Hatálybalépés (285.§-286.§)

Bár az új OTSZ a kihirdetését követő 90. napon hatályba lép, sokak számára lényeges lehet, hogy ezt követően is benyújtható a jelenleg hatályos (a 28/2011. BM rendelettel kiadott) OTSZ-nek megfelelő tervdokumentáció, feltéve, hogy az annak elkészítésére vonatkozó szerződést 2014. szeptember 5-ét követően kötötték.  

Az OTSZ változásai a gyakorlatot teljes mélységében érintik, átalakítják, ezért részletes tanulmányozása – és nem csupán az itt kiemelt részeké – a villamos szakemberek számára is elengedhetetlen. Az új jogszabály alkalmazásához jelentős segítséget nyújtanak majd azok a (különböző szakterületekre vonatkozó) Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, amelyek összeállítása jelenleg zajlik, és amelyek várhatóan 2015 márciusáig megjelennek majd.

Írta: Kruppa Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://gepagy.blog.hu/api/trackback/id/tr876986541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.