Gépagy blog

Gépagy blog

Ionkazán, a gazdaságtalan villanyfűtés

2015. február 10. - fulopmiklos

A hangzatos szófordulatok, a sci-fibe illő kifejezések, a túlzó adatok, a jelentős pénzmegtakarítás ígérete, a dicshimnuszok egy-egy technikai újdonságként beharangozott készülékről bizony megtévesztik a fogyasztót, aki hinni szeretne a csodában. A felébredés azonban sokszor keserves, mert a költségcsökkenés helyett csak a kiadások nőnek, és rádöbbenünk, hogy nem azt kaptuk, amit ígértek - írja a Villanyszerelők Lapja.

osi_ionkazan.jpgősi ionkazán

Reklámok bűvöletében

Az energiaárak emelkedése, a növekvő energiaigény mindnyájunkat arra sarkall, hogy olyan berendezéseket, készülékeket vásároljunk, melyek takarékosak, keveset fogyasztanak, így a gyártók és forgalmazók kommunikációja ma már elsősorban az energiahatékonyságra épül. Az ionkazánnak nevezett termék beharangozása, reklámozása is követi a trendet, alternatívát kíván nyújtani a hagyományossal szemben, és a hangzatos ígéretekkel ragadja meg fogyasztók figyelmét.

Utánajártunk a titkos technológiával működő fűtőberendezésnek és cikkünkben igyekszünk lefejteni a valóságot bújtató hagymázas réteget, és villamos szempontból is rávilágítunk egy-két tényre, ami az ionkazánok működtetése mögött húzódik.

Mi a csuda?

Elgondolkodtató lehet az a kérdés, ha már egy eszköznek a neve is megtévesztő, érdemes-e tovább foglalkoznunk vele? Nyilván a marketing a hétköznapi életben is próbálja termékeket harsány külsőségekkel felruházni, a kérdés az, hogy hol a határ, meddig mehetnek el a kereskedők, értékesítők a figyelemkeltésben, hogy az ne legyen megtévesztés? Szomorú tapasztalatunk, hogy sokszor az értékesítésben résztvevő személyek sincsenek tisztában a berendezés működésének alapjaival, vagy nagyon is tudják, mit akarnak eladni, csak egy hangzatos név mögé bújtatják a több évtizede ismert „ősi” technikát.

Az ionkazán elnevezés alapjában intő, figyelmeztető jel lehet arra, hogy itt valami nincs rendben. Az ionkazánokat ugyanis a legtöbb honlapon, kiadványban úgy reklámozzák, hogy a készülék melegítési folyamatát az ionizáció okozza, vagyis a bevitt energia hatására negatív és pozitív töltésű részecskék jönnek létre a semleges atomokból. E részecskék a negatív és pozitív elektródák felé mozogva energiát termelnek, így a melegítés közvetítő fűtőbetét nélkül jön létre. Jól hangzik, de a valóság ennél árnyaltabb. Az ionkazán megnevezésnek nincs igazából fizikai alapja, csupán csak marketing értékkel bír a cím.

Hogy a problémát bővebben kitárgyaljuk, kezdjük a legelején. A desztillált víz vezetőképessége nulla, ezért gyakorlatilag szigetelőnek tekinthető. A vezetést a különböző sók hozzáadásával lehet elérni, mégpedig úgy, hogy a só az oldódása során pozitív illetve negatív ionokká esik szét, tehát nem a bevitt energia hatására keletkeznek az ionok. A folyadék vezetését az oldott ionjainak az ellentett elektromos polaritású elektródhoz való vándorlása okozza, azaz elektromos erőtér hatására szabadon elmozduló pozitív vagy negatív töltéssel rendelkező ionok szállítják az elektromos áramot, ezt nevezzük ionos áramvezetésnek. Az elektromosság vezetése az ionvezetők belsejében nem jár kémiai változással. Ezzel szemben az ionizáció során ionok képződnek, azaz elektronokat választunk le az atommag héjáról. Ionizáció például a gáztérben elektromos kisülés hatására jön létre. Ez a lényegi különbség a két folyamat között.

ionkazan_1.jpg

Valójában semmi meglepő nincs az ionkazán működésében. Kollégiumi házibarkács merülőforralókat sokan üzemeltettek anno. A hálózatból kijövő csupasz vezetéket két zsilettpengén a vízbe lógatva már működött is a rendkívül veszélyes eszköz, sokszor barnára pirítva a falban meghúzódó MM-vezetéket. A víznek van egy ellenállásértéke (R), a 230 V feszültség (U) áramot (I) fog áthajtani a folyadékon (ha nem desztillált a víz), amelynek értéke I = U/R. Ki fog alakulni két teljesítményérték: egy elektromos és egy termikus, amely pontosan egyenlő értékű lesz, mert az elektromos átalakul termikus teljesítménnyé. Egyszerű ellenállásfűtésről van tehát szó, ahol a fűtőellenállás a megfelelő vezetőképességű folyadék. Talán abban van az egyetlen előnye az ionkazánnak nevezett szerkezetnek a hétköznapi ellenálláshuzalos kazánnal szemben, hogy utóbbinak a fűtőbetétben keletkezett hőt át kell adni annak a folyadéknak, amit melegítünk. Itt szerepe van a hőátadási tényezőnek is, ami kezdetben jobb, mint a későbbi használat során, elsősorban a lerakódások - pl. vízkő, iszap - miatt. Az ionkazánoknál - szerencsésebb elnevezés lenne talán az elektródás kazán - ilyen nincs, mert a víz maga a „fűtőbetét”, a romlás lassabban következik be. Az átalakítás hatásfoka közel 100%, mivel a villamos energia kizárólag hővé alakul, nem keletkezik egyéb energia, az energiamegmaradás törvénye értelmében. 

Érintésvédelmi kockázat

A vízmelegítésnek ez a módszere, melyet az ionkazánokban alkalmaznak, azért nem terjedt el, mert balesetveszélyes. Az egyfázisú ionkazán - vagy horribile dictum, azt is láttuk már leírva, ionreaktor - nem más, mint egy cső, amelynek a közepén egy szonda helyezkedik el, elszigetelve a cső falától. Erre kapcsolódik a fázisfeszültség, a cső külső fala pedig a nullvezető. Gyári előírás szerint a védőföld is ide, vagy a vízszállító csővezetékre kapcsolódik.

A készüléket üzembe helyezvén az tapasztalható, hogy a szabvány szerint alkalmazott 30 mA-es érintésvédelmi biztonsági relé azonnal leold - akkor is, ha fázishelyesen csatlakozik az ioncső a hálózatra -, mert a nulla és a védőföld összekötését érzékeli. Olyan eset is előfordulhat, hogy nincs telepítve érintésvédelmi relé, bár ez a mai épületvillamossági szabványokat figyelembe véve aggályos. Ekkor, ha a készülék fordított módon van bekötve - ez más készüléknél nem okoz gondot -, zárlati hibaáram kíséretében leold a kismegszakító. Ha pedig fázishelyesen kapcsolódik a hálózatra a csőkazán, akkor üzemelni fog, de az elektromos kötések oxidációja miatt (ez értendő a teljes rendszerre, nem csak az elektromos kazánéra), kóboráram jelenhet meg a rendszeren, és az is áramütést okozhat, ami könnyen halálos kimenetelű is lehet.  

Újabban a gyártók a kazántestet egy 30x60 cm-es villanyszerelő - szigetelt - dobozban javasolják elhelyezni, valamint a kazán csőrendszerbe való bekötését hőálló műanyaggal indítani. Ettől még a víz, amibe a fázist vezettük, az áramot is vezetni fogja. A doboz bezárásával a kazántest elszigetelése nem lesz teljes, nem küszöböli ki az érintésvédelmi aggályokat. Érintésvédelmi szempontból, mivel a fi relét a működésből eredő anomáliák miatt kizárhatjuk, a biztonsági leválasztó transzformátor is szóba jöhet. Ennek a beépítése jelentősen 2-3-szorosára is megdrágítaná a csőkazán bekerülési költségét.

ionkazan.jpgA fotón egy apróhirdető oldalon árult ionkazán látható, amely az alábbi szöveggel csábít vásárlásra: „8,5 kW teljesítményű, fali kivitelű, új állapotú, eredeti amerikai, bekötve, használva még nem volt, sajnos több infóm nincs róla.”

A bekötésről

A legtöbb esetben, ha ionkazánt szeretne valaki működtetni, elengedhetetlen az elektromos hálózat bővítése, amely szintén plusz költségekkel járhat. Szaklapunk több villanyszerelőt is megkérdezett, találkozott-e munkája során ionkazánnal. A legtöbben hallottak róla, azonban nem szívesen vállalnák el a bekötését. A gyári készülékekhez nem adnak megfelelő információkat az elektromos beüzemelésről, beszerelésről, így nehezen vállalható a felelősség. A hálózatbővítésen túl külön villamos vezetékkört kell kiépíteni az ionkazánoknak, a legkisebb berendezés 5 kW-os névleges teljesítményen üzemel. A nagy áramfelvétel miatt elsősorban a régi lakások vezetékeinek keresztmetszete alkalmatlan az üzemeltetésre. Megfelelő vezetékek kiépítése nélkül a berendezések működtetése könnyen lakástüzet is okozhat.

Nincs új perpetuum mobile

Ma már a legtöbb honlapról eltűntek az olyan reklámszövegek, mint amilyenek nemrég még felfedethetők voltak az ionkazánokkal kapcsolatban. Az egyik ilyet tanúságképp megőriztük: „Szilárd vezetőkben csak a szabad elektronok fele reagál az alkalmazott feszültségre. A speciális konstrukciójú ionizációs kamrában a folyékony vezetőkben lehetséges annak az elérése, hogy csaknem az összes szabad elektron reagáljon az alkalmazott feszültségre. Ez azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges elérni COP=2 értéket. Cégünknek sikerült elérni COP=1,57 értéket, amit az Európai Unió Mérésügyi Központja a 016TP11 protokoll szerint ellenőrzött. Ha Önt nem meglepte az izzólámpa és LED lámpa közötti COP különbség, akkor miért ne hinné el, hogy a kazán esetén COP=1,57? Amennyiben kétségei lennének az Európai Unió Mérésügyi Centrumának a kompetenciájában, lehetősége van az eredmény ellenőrzésére.” A honlapon még a tanúsítvány is megtekinthető volt, amit a fent említett szervezet adott ki. Elgondolkodtató, hogy milyen kompetenciával, hitelességgel bírhat egy ilyen mérésügyi centrum, aki kevésbé ismeri az energiamegmaradás törvényét.

Aki nincs tisztában a fogalmakkal, könnyen bedől az „olcsó” szövegnek. Nyilvánvaló, hogy egy adott épület felfűtésére, adott hőmérsékleten tartására az épület konstrukciójától és az időjárástól függő hőmennyiség szükséges. Azt, hogy ehhez mennyi villamos energiát kell a fűtési rendszerbe bevezetni, függ a fűtőrendszer kialakításától, hatásfokától. Ez a berendezés csak akkor lehet energiatakarékos újdonság, ha a fűtésre használt vizet jobb hatásfokkal, vagy olcsóbban melegítené fel, mint a ma használatos megoldások. Egészen biztos azonban, hogy az ionkazán nem az a megoldás.

A hirdetések többsége ma már nem esik ekkora túlzásba, ebben az esetben viszont egyértelművé válik, hogy nem éri meg a beruházás, mert a villamos energia egyáltalán nem olcsó mulatság. A fent említett reklámszöveg egyértelmű cáfolata a pécsi Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon végzett mérés, mely jegyzőkönyve szerint az ionkazán hatásfoka pont annyi, mint egy hagyományos fűtőbetétnek vagy elektromos kazánnak vagy egy olajradiátornak, közel 100%. Tehát a COP nem 1,57, hanem 0,95. A mérés során egy 120 literes tárolót fűtöttek fel külső hőcserélőn keresztül, és 5,53 kWh villamos energia felhasználásával 5,27 kWh hőenergiát sikerült a tartályba továbbítani. A két adat hányadosából adódik a 95,33% hatásfok, amely a mérési kapcsolás hőveszteségeinek figyelembevételével a konzervatív 100%-ot jelenti, tehát a csodára továbbra is várni kell.

ion_kazan.jpg„Summa summárum, ez egy villanybojler, csak nem használati melegvíz előállítására, hanem primer/szekunder körös, keringtetett központi fűtésre.” - egy kollégától idézve.

Egyáltalán nem zöld energia

Az ionkazán villamos energiát használ a működéshez, amit alapesetben a hálózatból nyer.  Ez nem megújuló energiaforrás, mint ahogyan azt reklámozták. A fosszilis tüzelésű erőművekből termelt energia környezetkárosító, többnyire magas CO2-kibocsátásukkal terhelik környezetünk levegőjét (kivétel a paksi atomerőmű). Az energiahordozók által kémiai úton tárolt energiát veszteségesen tudjuk átalakítani először hővé, majd villamos energiává, de a termelés helyétől a felhasználásig szintén csak veszteségek mellett tudjuk szállítani (magas feszültségű távvezetékek, transzformátorok). Ezeknek a veszteségeknek a „pótlására” felhasznált energiahordozók elégetése közben szintén üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Általánosan elmondható, a rendelkezésre álló energiahordozók 100% energiatartalmának csak mintegy 30%-a jut el a felhasználás helyére.

Manapság a lakóingatlanok építésekor, eladásakor, bérbeadásakor energetikai tanúsítványokat kell készíteni. Nem mindegy, az épület kategóriája, sokszor az árakon is módosíthatnak a besorolás következtében. Az ionkazán fűtésű házak, lakások esetében, amely villamos fűtésnek számít a tanúsítvány számításakor a fent részletezett veszteségek miatt 2,5-ös szorzót kell alkalmazni, amit a szakmabeliek büntetőszorzónak is neveznek. Ennek a számadatnak az értékeléséhez a távhő (1,2), vagy akár a földgáz (1) tényezőjét érdemes megismernünk. Egyértelmű a drasztikus különbség, így a besorolás sokkal rosszabb lesz, mint a két utóbbi esetben. Ennek alapján elmondható, hogy az ionkazánokat beépítő lakások energetikai besorolása legfeljebb „C” lehet, amely a megfelelőt jelenti. Ehhez azonban az épület hőveszteségét felére, harmadra kell csökkenteni megfelelő nyílászáró cserével, hőszigeteléssel. Az „A” és a „B” kategória elérése viszont kizárt.

Környezetkímélőbb és energiatakarékosabb megoldásnak tűnhet a napenergia hasznosítása villamosenergia-termelésre, amelyet egyébként több ionkazán forgalmazó is ajánl mintegy rendszerben gondolkodásként. Azonban rögtön le is kell szögeznünk, hogy egy ilyen rendszer kiépítésére fordított sokmilliós kiadás megtérülésével egyáltalán nem számolhatunk.

Vegyünk például egy 80 m2 alapterületű lakást, hőszigetelése feleljen meg a ma elvárható A+ minősítésnek (fűtésigény kisebb, mint 55 kWh/m2/év, azaz 4400 kWh/év)! Ehhez az 5 kW-os névleges teljesítményű kazánt kell választanunk. A várható fűtési költség durva becslésünk alapján: 4400 kWhx50 Ft/kWh = 220 000 Ft. A fűtési idény körülbelül 180 nap, ezért a költséget hat hónapra leosztva: 36 000 Ft, amely költség kondenzációs kazánt használva harmadára csökken. Ez azt is jelenti, ha kiépíteném a napelemes rendszeremet, több mint harminc évig kellene ahhoz fűtenem, hogy nyereséget termeljen, ez pedig nem tűnik reálisnak…

Mi ebből a tanúság?

Szakemberként az a feladatunk, hogy felhívjuk a felhasználók figyelmét a működésre, a fogyasztással kapcsolatos tévhitekre. Leszűrhető az a tanúság, hogy manapság minden eladható egy jó névvel. Természetesen az ionkazán bizonyos esetekben alkalmazható, csak tisztában kell lenni képességének korlátaival. Ma a legolcsóbb fűtés kondenzációs gázkazánnal fűtött központi fűtéssel és korszerű mikroelektronikás szabályozó rendszerrel érhető el. Az építtető akkor jár el helyesen, ha a fűtést szakemberrel tervezteti meg és a pénztárcájához is alkalmazkodó, évtizedekig probléma nélkül működtethető megoldást választ.

Forrás: VL

A bejegyzés trackback címe:

https://gepagy.blog.hu/api/trackback/id/tr327158135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csoio csagasz 2015.02.11. 08:54:04

Hűséges kommer figyelőim ismét örülhetnek.

Apróság, a víznek nem az ellenállását mérjük, hanem a vezetőképességét. Jobban megadja a folyadék vezetési viszonyait. Áááárnyalatnyi különbség.

Gazz 2015.02.11. 09:11:04

Dehogy 100% a hatásfok. Az energia egy része elektrolízissel bontja a vizet, s mivel váltóáram, mindkét póluson durranógáz keletkezik.
Szuper.

ostvan2 2015.02.11. 09:42:03

Mutass nekem 5 kW maximálisteljesítményű kondenzációs kazánt! És az mennyibe kerül? És mennyi a várható élettartama? Mert így kiszámolható 5 évre az összes költsége. És érdekelne, hogy ugyanezeket kiszámolva egy elektromos (normál, izzószálas) fűtésre, mit mutatna az eredmények összevetése.
Figyelem: ilyen enyhe télen, mit a mostani, egy nagyobb teljesítményű kondenzációs kazán alacsony (10 % alatti) bekapcsolási hányaddal durván rossz hatásfokú!

HgGina 2015.02.11. 09:42:47

Újra előveszem a hetedikes, ezer éves tankönyvemet, mert valami nagyon nem kerek ebben a szösszenetben. De előtte rakok pár hasábot a fefűtéses vízmelegítő tartályba, hogy olcsón legyen melegvizem. Na bumm, kicsit mozogni kell hozzá, nem pedig hízlalni a z ülőgumót...

HgGina 2015.02.11. 09:44:41

@ostvan2: a hatásfok növelése érdekében kössük rá egy ilyenre Szibériát! :)

igazi hős 2015.02.11. 09:52:35

"A fosszilis tüzelésű erőművekből termelt energia környezetkárosító, többnyire magas CO2-kibocsátásukkal terhelik környezetünk levegőjét (kivétel a paksi atomerőmű)." Tartamilag is hibás, de még magyarul se tudsz: epic fail. Az energia (esetünkben az áram) mitől "környezetkárosító"? A termelés (és esetenként a felhasználás) lehet káros a környezetre. A CO2 nem terheli a környezetet, az embert terheli (amennyiben elfogadjuk, hogy a CO2 szint a fő felelős a klímaváltozásért).
A "kivétel a paksi atomerőmű" kitétel a fosszilis erőművekről írva nem igazán helyénvaló, ha meg a fosszilis erőművektől _eltérő_, környezetkímélő példát akartál írni, akkor inkább a megújuló erőműveket kellett volna megemlíteni.

csoio csagasz 2015.02.11. 09:58:49

@igazi hős:

"A fosszilis tüzelésű erőművekből termelt energia környezetkárosító, többnyire magas CO2-kibocsátásukkal terhelik környezetünk levegőjét (kivétel a paksi atomerőmű)." Tartamilag is hibás, de még magyarul se tudsz: epic fail. Az energia (esetünkben az áram) mitől "környezetkárosító"?

A fosszilis tüzelésű erőműtől.
Benne volt, csak soknak találtatott számodra. FideSS stílusú egyszavas kiemelősdi és nyelvészkedés helyett inkább olvasd el, és értsd is meg amit leírt.

Labasmaz 2015.02.11. 10:25:40

Nem tanúság, hanem tanulság. :-)

fulopmiklos · http://mountainbike.blog.hu 2015.02.11. 10:34:46

@Labasmaz: Az említett idézet nem tanulságként, hanem tanúságként van idézve.

Naki vagyok kerdojel 2015.02.11. 11:03:38

Nem szigorúan a témához, de véleményem szerint nincs ebben az egészben semmiféle tanúság. Egy gramm tanúság sincs benne. Tanulság lehet, hogy van, azt mindenki volna le magának, aki akarja.

Netuddki. 2015.02.11. 11:19:26

A képen micsinyának? Megfejik a konnektort?

Netuddki. 2015.02.11. 11:20:56

Osztánek a zionnak mennyi mázsája?

Labasmaz 2015.02.11. 12:04:02

@fulopmiklos: ValamiBŐL tanULságot lehet levonni. Olyan kifejezéssel még nem találkoztam, hogy "mi ebből a tanúság", de biztos csak én vagyok műveletlen az újmagyarban.

Na, rágugliztam, neked van igazad: 26700 a 18500 ellenében a tanúság javára. Ennyi év után újra meg kell tanuljak magyarul, ez a tanúság.

:-(

sas70 2015.02.11. 12:11:30

Mindig jókat szoktam röhögni, amikor valami hiperszuper dologgal 100% fölötti hatékonyságot érnek el. A nagy marketing dumát meg sokan beveszik, bele sem gondolnak, hogy amit leírtak nekik az a lehetetlen kategória.
Anno Hofi is megmondta, hogy az áramot nem vezetjük a kályhába, csak a kilincsbe. Jön a villanyszámlás, egyszer, soha többet! És amúgy meg az éjszakai áram olcsóbb, mert nehezebb leolvasni. :-)

sas70 2015.02.11. 12:16:59

@Labasmaz: Azért nem teljesen. Mert tanúságot teszek valamiről, viszont magamnak a tanulságot vonom le. A tanú és a tanul (tanulás) nem azonos

fulopmiklos · http://mountainbike.blog.hu 2015.02.11. 13:12:12

@Labasmaz: A rész tanúságként van megidézve az egyik forgalmazó honlapjáról, ahonnan az utóbbi időben kezdenek eltünni a vad ígéretek. Tanúságként őriztük meg, hogy legyen nyoma (tanúja).

szocske_ 2015.02.11. 14:12:17

ez egy burkolt kondenzációs kazán reklám?
a vége nagyon annak tűnik...
H tarifával gyakorlatilag bármelyik klímával/hőszivattyúval olcsóbban lehet fűteni, mint kondenzációs gázkazánnal (1,9 SCOP felett, ezt szinte mind tudja, de nem ritka a 4 feletti sem, akkor pedig fele lesz a hőszivattyús fűtés bekerülési költsége)
Új rendszer kiépítésénél a beruházási költség sem feltétlenül magasabb.
Meglévő rendszernél a hőszivattyú valószínűleg drágább lesz, számolni kell mennyi idő alatt térül meg az alacsonyabb beruházási költség miatt.
Ettől függetlenül az ionkazán átverés, csak nem értem, hogy egy elektromos fűtéssel foglalkozó bejegyzésnél miért a gázfűtés jelenik meg egyetlen alternatívaként.

Phteven 2015.02.11. 14:30:54

Csendben jegyzem meg, hogy a fűtőszál hatásfoka közel nem 100%.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 15:11:26

@Labasmaz:

"Na, rágugliztam, neked van igazad: 26700 a 18500 ellenében a tanúság javára."

Hasonló lehet a muszáj és a muszály aránya is. :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 15:15:11

@szocske_:

"Új rendszer kiépítésénél a beruházási költség sem feltétlenül magasabb."

Főleg akkor nem, ha a gázt csak a fűtés/melegvíz miatt vezetik be az új ingatlanba. Nem néztem árakat az utóbbi időben, de erős a gyanúm, hogy a gáz bevezetésének költségéből megvan a hőszivattyú (levegős).

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 15:37:47

"A vezetést a különböző sók hozzáadásával lehet elérni, mégpedig úgy, hogy a só az oldódása során pozitív illetve negatív ionokká esik szét, tehát nem a bevitt energia hatására keletkeznek az ionok."

Ez némi pontosításra szorul, a legtöbb só oldódásakor ui. történik energiabevitel (csak nem a bevezetett villamos energiából, hanem a víz hőmérsékletének csökkenéséből, hiszen a só már előbb feloldódik). Az kötés felbontása mindig energiabevitelt igényel, vagyis endotherm folyamatról van szó, csak az ehhez szükséges energia a víz vagy egyéb oldószer lehűléséből származik. Az oldószer kötéseinek felbontása (pl. víz disszociációja) szintén energiát igényel, vagyis ez is endotherm folyamat. Az oldódás végső energiamérlegét az határozza meg, hogy az oldott anyag ionjainak és az oldószer ionjainak kötődésekor keletkező hő nagyobb vagy kisebb az előző két folyamat hőigényénél.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 15:42:16

Pl. a konmyhasó oldódása vízben enyhén endotherm folyamat, a víz kismértékben lehűl, de ez nem nagyon vehető észre a mindennapi életben.

Ezzel szemben az ammóniumklorid vízben oldódása erősen lehűti az oldatot - saját tapasztalat, időnként szükségem van NH4Cl oldatra.

bananarepublica 2015.02.11. 15:53:46

Szoval nepeim az alternativa a kondenzacios gazkazan,legalabbis ezt sugalja a cikk.
Szerintem hoszigetelj, hasznald a tajolasbol eredo pasziv es aktiv napenergiat,a nagyonjol szigetelt hazaknal jelentkezö paradoxon a fütöberendezes kivalasztasa a relative olcso nagy intervallumban szabalyozhato( a gazkazan szerintem nem ilyen)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 16:31:32

@bananarepublica:

"a nagyonjol szigetelt hazaknal jelentkezö paradoxon a fütöberendezes kivalasztasa..."

Hol van itt paradoxon? Nem egészen értem a mondatodat.

Szerintem megfelelően szigetelt háznál egy inverteres hőszivattyú az optimális megoldás, persze a teljesítményt jól összehangolva a ház hőigényével különbőző külső hőmérsékleteknél.

A tájolásból eredő napenergia leginkább a passzívházaknál számottevő, már AE házaknál sem számít sokat.

KissGecihuszár 2015.02.11. 17:44:57

Ami a dolog villanyászati vonatkozásait illeti; 5, vagy még annál is több kW 1 fázis 230V esetén -pláne egy többlakásos társasház esetén- csúnya asszimetriákat eredményezhet az egyik-másik fázis esetében, hiszen ez a cucc önmagában 22Amper áramerősséget igényel ahhoz, hogy ezt a vill teljesítményt előállítsa! És akkor még nem is beszéltünk az egyéb etwasokról, tehát egy átlag 1 fázisos betáppal ellátott kéró esetében könnyedén összejöhet akár 35-40Amper egyidejű terhelés, amihez még esetleg hozzájön az ugyanazon a -mondjuk L1- fázison áramot vételező másik 5 kecó fejenként 20-25A terhelése pl. hétköznap délután, este és már száll is el a társasház főelosztójában lévő mondjuk 100A-es késesbizti, vagy ami még rosszabb a felszálló -netán régi alu- vezeték, vagy kábel. Egyszóval azontúl, hogy ez a fajta fűtési mód rohadtul nem gazdaságos, nos ezen túlmenően még rombolólag hat a vill hálózat szimmetrikus terhelési elvárásaira, illetve annak berendezéseit sem kíméli! Egyébként van még ugye az elektromos átfolyós vízmelegítő, melynek abszolút minőséget képviselő csúcsa pl a Stiebel Eltron a maga 18-21, vagy épp !25kW-os! csúcsgépével, viszont ezek ugyebár 3 fázis 400V feszültséggel működnek, de így is 20-32Ampert vesznek fel, de ezt csak addig, ameddig engedjük a meleg vizet, tehát mondjuk egy 5-7 perces zuhi, vagy 2 perces mosdás alatt, ezért hát mindenképp jobbak, mint a 120Lityi vizet órákon át melengető bojler, melyben a víz biza le-lehűl, tehát néha még akkor is után kell melegíteni, ha nem használtunk belőle 1 cseppet se! Ami az ütős fűtést illeti; törekedni kell a napkollektorral kombinált puffer tartály + kondenzációs kazán kombóra, de még a jó öreg minőségileg kivitelezett cserépkályhát is érdemes "beizzítani"...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.11. 18:57:19

@KissGecihuszár:

"mindenképp jobbak, mint a 120Lityi vizet órákon át melengető bojler, melyben a víz biza le-lehűl"

Nézőpont kérdése. Az átfolyósnál előfordul, hogy jól megégeted magad, ha elzárod, majd hamar újra megnyitod. A tárolóssal ez nem fordulhat elő.

Megfelelően szigetelt háznál amúgy sem akkora veszteség a tárolós boiler lehűlése, mint elsőre gondolná az ember, mert a fürdőszobát melegíti H tarifával (OK, nyáron nem előny).

"törekedni kell a napkollektorral kombinált puffer tartály + kondenzációs kazán kombóra"

Ennek is van hővesztesége, ráadásul forróvíz készítésekor a kond. kazán nem is működik kondenzációs üzemmódban (csak ezt a gyártók és forgalmazók diszkréten elhallgatják!).

Abban sem vagyok biztos, hogy a napkollektor+kond. kazán kombó feltétlenül jobb egy jó COP-jű (vag ySCOP-jű) hőszivattyúnál. Egy 3.5-es SCOP-jű hőszivattyú éves átlagban a kond. kazánnal azonos áron készít melegvizet, a napkollektor meg télen nem sok melegvizet csinál. Viszont nem kell jó drágán bevezetni a gázt.

Nem azt mondom, hogy nincs igazad, csak azt, hogy a körülményektől függően nem feltétlenül a napkollektor+kond. kazán a jobb.

Vizibolha 2015.12.14. 09:14:53

Jopofa a cikk, a kommentek pedig szorakoztatoak :) 3.4-es SCOPos klimam van, az epulet korrektmod szigetelt (U érték: 0,23 W/m2K), de csak klimaval futeni vidam probalkozas: 3-4 fok kulso homerseklet alatt jellemzo kulteri fagyasa miatt ugye megforditja a klimavezerles a folyamatot a jegesedes miatt, es jon a bent hutunk kint futunk tipusu jatek. Es nem beszeltem arrol, hogy milyen ha ennel hidegebb van kint... Altalaban arra hasznalom, hogy ha hosszabb ideig tavol vagyok, akkor tavolrol belovom, hogy mire hazaerek ne legyen hideg bent. De csak ezt futesre hasznalni... hat ize. Plane, hogy a hotartasa 0, ha megall a klima azonnal elkezdodik a homerseklet stagnalasa/esese folyamat.

Napkollektor/vizteres kandallo kombom van mellette (+puffer, ofcoz), ez tokeletes szamomra, plane sajat erdovel. Filozok iden napelem telepitesen, de azzal is a puffert fogom futeni (vagy klimazni), mivel a visszatermelesnek nem latom raciojat (plane, hogy a havi villanyfogyasztasom 200kWh alatti). Hoszivattyut meg meggondolom, megfelelo meretu pufferel szerintem jobb alternativa, mint egy levegos klima futesre.

Az atfolyos bojlerek es a forrazas tema esetleg meg az osregi hidraulikus vezerlesu eszkozoknel fordulhat elo, a mostani elektromos vezerlesueknel kizart. A HMV agon van egy atfolyos 3 fazisu bojlerem a puffer utan (Kospel PPE2), ezt mar gyarilag lehet teljesen muanyag csovekkel szerelni.

A kollektorok telen valtozo melegvizet szolgaltatnak (vakuumcsovesrol beszelek), van ugy, hogy 1-2 hetig semmi, de olyan is van, hogy egy teljes honapban vegig termelt, elfogadhato mennyisegu meleg vizet (deltaT 15-30 fok)

delejezoe 2020.01.10. 19:08:13

@Gazz: És a vízbontás az mekkora hányada az energiának?

delejezoe 2020.01.10. 19:11:05

@KissGecihuszár: És mennyi az az idő, amíg naponta az 1,2-2 kW teljesítményt egy forróvíztároló igényli, ha csak a környezet felé távozó hőt kell pótolni? 10 perc? 12 perc?
süti beállítások módosítása