Gépagy blog

Gépagy blog

Óriás transzformátor érkezett hazánkba Lengyelországból

2015. április 15. - fulopmiklos

Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami tegnap érkezett a MAVIR martonvásári alállomására a lengyelországi Lódzból, speciális szállítójárművekkel szállították hazánkba.

abb_mavir_trafo_szallitas_5.JPG

Az ABB a MAVIR közbeszerzési tenderén nyerte el a projektet. Az 1,8 millió euro értékű szerződés magában foglalja a gyártást, a szállítást, a helyszíni összeállítást. A transzformátort, ami fontos szerepet játszik – többek közt - Délbuda és Délpest energiaellátásában és a villamosenergia-ellátásbiztonság megőrzésében - a MAVIR martonvásári alállomásán fogják üzembe helyezni várhatóan 2015. május végéig.

A transzformátortartány benne az aktív résszel - ami a vasmagot, tekercseket és belső kötéseket jelenti - vasúton érkezett Kápolnásnyék vasútállomásra, onnan közúton a martonvásári alállomásra. Az egyéb tartozékokat - hűtőket, szivattyúkat, ventilátorokat, csővezetékeket, konzervátort, átvezetőket, műszereket és a hűtési szerepet is betöltő villamos szigetelőolajat közvetlenül közúton szállítják a helyszínre.

abb_mavir_trafo_szallitas_3.JPG

Összeszerelt állapotban átfogó mérete 9,5 x 8,35 x 8,45 méter, amely egy kétszintes, tetőtérrel rendelkező családi ház kiterjedésének felel meg. Teljes tömege 228 tonna, amely megközelíti három MÁV 424-es gőzmozdonyét, szállításához speciális jármű szükséges. A transzformátor teljesítménye 500 MVA, összehasonlításképpen ez közel negyede a Paksi Atomerőmű által maximálisan előállítható teljesítménynek.

A transzformátor megrendeléstől számított teljes gyártási ideje 6 hónap volt, ami rendkívül jó átfutási időnek számít. A transzformátor megbízható, kiváló minőségű, alacsony veszteségű termék, amely a legmodernebb alapanyagok és berendezések felhasználásával készült. 

abb_mavir_trafo_szallitas_9.jpg

A transzformátor hosszú élettartamát a hatékonyan működő hűtés biztosítja, ami akkor valósul meg, ha a transzformátor tekercsei nem melegszenek fel gyorsan, és a hűtésre szánt villamos energiából keveset használ, azaz így csökken az önfogyasztása. A TEC az egyik legmodernebb ABB fejlesztésű automatizált hűtésrendszer, ami ma elérhető a piacon és már Magyarországon is van referenciája. A MAVIR rendszerbe illesztéshez az ABB standard megoldását a martonvásári transzformátorra egyedivé alakította.

Transzformátor segítségével valósítható meg a feszültségszintek közötti áttérés.  Az alállomási auto-transzformátorok a bejövő nagyfeszültséget alakítják át a következő, alacsonyabb feszültség szintre, például a bejövő 400 kV-os nagyfeszültséget 220 kV-ra.

A bejegyzés trackback címe:

https://gepagy.blog.hu/api/trackback/id/tr1007371032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bába János 2015.04.16. 08:27:01

Valami nagyon nincs rendben, ha már a transzformátor őshazájába külföldről hoz a MAVIR trafót!

badogosmester 2015.04.16. 08:54:12

"Jobban teljesítünk."

Mistral1011 2015.04.16. 08:56:59

+1 :-(
Hát igen. Régen Ganz cuccokkal volt tele az ország. (a rosszmájúak most mondhatják, hogy bele is rokkantunk... )

bagir 2015.04.16. 09:08:45

Sőt a világon rengeteg Ganz cucc volt.
Sajnos ez már a múlt

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2015.04.16. 09:23:31

220 Voltra, nem kilovoltra ha jól sejtem :)
amúgy fasza az írás, tetszett

grigorij 2015.04.16. 09:28:31

@mrbloodbunny: kiloVoltra!
220 Volt nincs...

grigorij 2015.04.16. 09:30:14

Na de ez a 424-es hasonlat BORZALMAS! Spektrumtévé...
Vajon hány mai ifjú netező tudja mekkora is egy 424-es, ha már egyáltalán tudja, miről van szó..?

medium size devil 2015.04.16. 09:40:42

@mrbloodbunny:

Jol irja, 400/220 kV-os traforol van szo. Emliti is a beepites helyet, Martonvasar, itt egy orszagos alaphalozati alallomas talalhato kozvetlen eromuvi kapcsolattal.

A vegfelhasznaloi feszultsegszint szabvanyos nevleges erteke mar regota 230 V, de persze a koznyelv meg sokaig "kettohusznak" fogja nevezni.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2015.04.16. 09:44:29

@medium size devil: @grigorij: OK. Igazatok van, hülye vagyok hát én is tanultam a 230-ról... no mindegy, akkor csak azt nem értem mé kell 400kv-ról 220kv-ra transzformálni? mind a kettő magasfeszültségnek számít, mit nyernek vele? (Komolyan érdekel)

Ne küldj levelet 2015.04.16. 09:55:54

Gondolom, minél nagyobb a feszültség, annál olcsóbb a szállítás. Viszont minél nagyobb a feszültség különbség, annál drágább a transzformálás.

Így nagy távolságra (erőműtől megyéig) a magasabb feszültségen szállítanak, kisebb távolságra (megyétől településig) meg alacsonyabbon.

Ahogy árut is kamionnal szállítanak elosztó raktárakba, onnan teherautóval a boltba, és személyautóval boltból a háztartásba.

medium size devil 2015.04.16. 10:05:20

@bagir:

Lehetne a jelen is. Rengeteg fele ipari termeket lehetne gyartani Mo-n, ugy ertem magyar vallalkozasban. Nem csak high-tech termekekre van szukseg.
De kenyelmesebb vinnyogni, hogy kiarusitottak az orszagot, mint trafot gyartani. Ahol piacrol kell megelni es nem a haveri allami megrendelesekbol, ott mar nem igazan talaljuk a kedves oligarchainkat.

2015.04.16. 10:09:20

@mrbloodbunny:

"mind a kettő magasfeszültségnek számít, mit nyernek vele?"

Próbálj meg csinálni egy 400kV/230V -os trafót és azonnal rájössz. :)
Ugye a gerinchálózat (erőművek, városok között) nagyfeszültségű.
A konnektorban meg 230V-os feszültség van.

Hogy a kettő között meg legyen a kapcsolat több szintű feszültségtranszformáció kell. Nálunk van 750 kV, 400 kV, 220kV aztán jönnek az áramszolgáltatók, 120kV, 35kV, 20kV, 10kV és aztán a 0,4kV.

Hogy miért van 220kV? Mert 50 éve azt tudtuk. Ma már nem csinálunk 220-ast, hanem inkább 400-ast. De ettől a régit nem lehet kidobni egyik napról a másikra.

2015.04.16. 10:21:47

@Bába János:

a "gaz" nyugat felvásárolta a konkurrenciát.
Nincs ganz, nincs tungsram, stb...

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2015.04.16. 10:28:22

@MikeBoy: kösz, egyébként hasonló dolgot sejtettem a háttérben, de az csak sejtés ugye :)

É2I 2015.04.16. 10:28:25

@mrbloodbunny: Így van 220kV jól írták az előttem szólók. Lepcsősen jön le a transzformálás. Mivel gazdaságosabb a szállítása így az energiának. Sokkal kisebb távolságra tudnánk szállítani pl kisfesz hálózattal. Ezért vannak a lépcsők: 400/120 kV, 120/20 vagy 35 vagy 10 kV, erről pedig 10,20,35kV/400 volt. A 400 Volt három fázison értendő, két fázisveztő közt, mivel háron fázisú generátorokkal állítják elő az áramot. Viszont egy fázison egy fázis és a nulla vezetőn keresztül kapsz 230 Volt-ot.

2015.04.16. 11:04:23

@mrbloodbunny:

A kérdésed egyébként jogos volt.
Nincs szükség 220kV-ra és 400kV-ra is egyszerre.
Hogy van mindkettő, ennek műszaki fejlődési és gazdasági okai vannak.

Simpson 2015.04.16. 11:17:15

Tisztelt Olvasók! Mielőtt mindenki kardjába dőlve siránkozna, hogy mit gyártunk és mit nem itthon, ne feledkezzünk el informálódni.
Csepelen a II. Rákóczi úton van egy hatalmas trafógyár, ami nemcsak hazai, de nagy nemzetközi megrendelésekre is gyárt hazai munkaerővel és beszállítókkal csúcsminőségű "olajos" és "száraz" trafókat. Hogy miért nem innen várásolt most a Mavir, az más kérdés, de rengeteg trafó kerül innen is a Mavirhoz. A gyár 1960-óta termel. Remélem, ettől jobb kedve lesz mindenkinek :) További szép napot kívánok!

trainmodeller · http://www.trainmodeller.hu 2015.04.16. 11:27:13

trainmodeller.blog.hu/2011/03/18/aram_a_vezetekben
Tápiószelén a mai napig működik a(z egykori Ganz) transzformátorgyár. Itt egy post, a szállításról. Csak éjjel haladhat a szerelvény. Szerintem elég nagy vasdarabokkal gurigáznak ott, és a többit még fotózni sem lehetett.
Ilyen szállítás gyakran van, mivel jelenleg is termelő üzemről van szó.

tothmi 2015.04.16. 11:35:44

Azzal a jogos"nosztalgiával" maximálisan egyetértek, hogy miért kellett Lengyelországban gyártani. Valamikor a Budapest II. kerületi Ganz telepről szinte hetente volt rendkívüli küldemény (trafó) feladva olyan teherkocsival amilyen akkor, és napjainkban sincs a MÁV-nak (INTERCONT).

A másik: Szerencsétlen, és téves a tömeg összehasonlítása 424 sorozatú mozdonnyal, mely szerkocsis, így tömegét együtt kell értelmezni ami szerkocsival 146 tonna volt.

MCMLIX 2015.04.16. 11:49:46

Azért "kell" (érdemes!) transzformálni nagyobb (majd a fogyasztók előtt vissza, kisebb feszültségszintre), mert a távvezeték vesztesége az áramtól függ. Márpedig ugyanakkora teljesítmény átvitele nagyobb (és nem "magasabb"!) feszültségen kisebb áramerősség mellett történik, ergo kisebb a veszteség.

2015.04.16. 11:59:11

@MCMLIX:

"mert a távvezeték vesztesége az áramtól függ"

attól is függ

David Bowman 2015.04.16. 12:04:36

Majd ellopják belőle az olajat, és egy nap alatt vége is lessz.

2015.04.16. 12:11:15

@David Bowman:

Na azt megnézem, aki a 400 kV-os trafónak egyáltalán a közelébe megy olajat lopni.... :)

MCMLIX 2015.04.16. 12:24:15

@MikeBoy:

Jól van, na! Így ötven felett már nem vagyok olyan precíz.

2015.04.16. 12:33:51

@MCMLIX:

Tőlem is csak szőrszálhasogatás volt... :)

De igazából lenne ott más probléma is, mert ugye a vezetékeknek van egy áramterhelhetősége. Ez ugye a keresztmetszetükkel arányos.
Vagyis képzeld el a több mint fél méter átmérőjű vezetékeket az erőművek és városok közt.

MCMLIX 2015.04.16. 12:47:13

@MikeBoy:

Never mind!
Ugyan nem dolgozom a szakmában, de erősáram, villamos művek szakon végeztem. Ezért bátorkodtam az egyik kérdésre válaszolni. Persze, igazad van, nyilván van egy optimum, hogy meddig gazdaságos növelni a feszültséget, de alapvetően azért továbbítják az energiát nagyobb (feltranszformált) feszültségen, hogy kisebb legyen a veszteség a kisebb áramerősség miatt. Ergo: minél nagyobb a fesz, annál kisebb a hozzá tartozó áram, kisebb a veszteség. (Ha jól emlékszem!)
Arra viszont konkrétan emlékszem, hogy oktató mesélte, 60-as 70-es években vita volt, melyik nagyfeszültségű gerinchálózatot fejlesszék, és a nagyobb (talán 400kV) mellett döntöttek, ami akkor többe került, viszont hosszabb távon nagyon is jó döntés volt. Egyébként én is nagyon sajnálom, hogy az egykor világhírű magyar erősáramú ipar oda jutott, ahova. Ha jól tudom, San Francisco első villamos generátorai is magyar gyártmányok voltak, de említhetném még, hogy Dél-Amerikában szinte csak magyar árammérőket használtak - egykoron.

MCMLIX 2015.04.16. 12:51:04

Ne feledkezzünk meg a három magyar feltaláló nevéről:
DÉRI MIKSA, BLÁTHY OTTÓ, ZIPERNOWSKY KÁROLY.

Simpson 2015.04.16. 13:13:01

@trainmodeller: igen, így van:
név nélkül a CG (USA) és a Siemens (DE), akik a gyártást itt továbbvitték és fejlesztenek is.

www.cgglobal.com/hu/

www.cee.siemens.com/web/hu/hu/diviziok/stk/bemutatkozo/Pages/bemutatkozo.aspx

üdv.
s

2015.04.16. 13:37:44

@MikeBoy: A Tungsram speciel él és virul, igaz, hogy egy csomó termékét GE néven találod meg, de ebben nem látok semmi rosszat.

Algopirin 2015.04.16. 14:48:13

@pityókabor sommelier: Nem él és nem virul. A GE felvásárolta és néhány terméknél megtartotta a márkanevet.

tomsawyer3131 2015.04.16. 14:54:38

@MikeBoy: Oda lehet azért menni mert a feszültség alatt álló részek elég magasan vannak, viszont egy alállomás eléggé védett objektum, idegennek elég nehéz bemenni még hivatalosan is.

horex · http://horex.uw.hu/ 2015.04.16. 14:56:34

@Simpson: Megjegyezném, Csepelen csak középfeszültségre gyártottak és 1600kVA-ig
A 70-80-as években mint műszaki átvevő , az ELMŰ részéröl, jártam oda rendszeresen
Nem tudom mikor jártál utoljára a telepen, de anno az útrol is lehetett látni hogy tele van az udvar 100számra a legyártott trafókkal. Az elmúlt hónapokban jártam arra, egyet sem láttam/ettöl persze még gyárthatnak most is/

2015.04.16. 14:56:42

@Algopirin: Mondjuk, 3 vagy négy gyár, globális LED kompetenciaközpont, regionális ügyviteli (értsd: szellemi munka) központ és világítástechnikai kutatóközpont egy kicsit több annál, hogy "megtartotta a márkanevet".

horex · http://horex.uw.hu/ 2015.04.16. 14:59:44

@É2I: A 750kV-ot se feledjük ki , ami a nemzetközi hálózatot köti össze

2015.04.16. 15:03:00

@tomsawyer3131:

ok, valahogy odamentél.
hogyan tovább?

KissGecihuszár 2015.04.16. 18:20:03

Na ja,a híres-neves ABB, azaz Asea Brown Boveri Svéd-Svejci (vagy fordítva??) energetikai multi -olyanok, mint AUTÓ tekintetében a Mercedes- valóban kitűnő minőségű terméke! Többekben felvetődött, hogy az energetika őshazájában, azaz Hazánkban miért nem gyártanak ilyen fesz. szintű trafót? Csak azért nem, mert egyrészt ez nem olyan "tömegcikk", mint a középfesz azaz 35/10KV, vagy 20/10KV, netán 10/0.4KV-os trafók, melyekből ugye quasi minden bokornál lehet találni 1-et, 2-őt. Hadd legyek kissé naturális, amikor arról hozsannáznak sokan, hogy hejjj, de jó hogy van egy komoly nagy és még nagyobb fesz távvezeték hálózatunk, hiszen a leggazdaságosabb minél nagyobb fesz szintre feltranszformálni, majd jó hosszú távvezeték rendszeren elvinni A pontból B-be, ott majd ismét több lépcsőben letranszformálni az "utcai" 0.4KV-os hálózatra. Nos, amennyiben végre-valahára "szeretett" fideszünk tudomásul venné a "mainstream" áramtermelési trendeket, akkor nem kéne további több 10 MRD-t újabb és újabb nagyfesz hálózatokra, trafó és elosztó alállomásokra költeni, mert lennének komoly fotovoltaikus (nap), hegyes helyeken völgy-csúcs időszaki víz, valamint -és ehhez aztán tényleg bőven van szinte mindegyik faluban, kistelepülésen input anyag, azaz kommunális szemét, szennyvíz, állati melléktermék, trágya, szántóföldi növény szár- az ú.n. 2. generációs biogáz erőmű. Ez utóbbiból képesek lennénk megyénként átlag 15-25 db-t üzemeltetni, melyek 1-3MW teljesítményűek, tehát könnyedén kiszámítható, hogy amennyiben 19 megyében lenne össz kb 200-250 db X átlag 2MW, nos az máris 500MW -ot jelent, mely a település körül futó 10, vagy 20KV-os középfesz hálózatra termelne rá, ergo ezt az áramot már nem kéne 120, 220, vagy épp 400KV-ra feltranszformálni és több 100Km-n át szállítani. Még mielőtt bárki elmeorvost javasolna számomra, szeretném kijelenteni, hogy sem Paksot, sem a jobb hatásfokú gázos erőműveket nem lehet leépíteni, ergo a nagyfesz hálózatra nyilván még sokáig szükség lesz, tokkal-vonóval...

Simpson 2015.04.17. 17:37:38

@horex: igen, úgy tudom, hogy ez volt korábban, ahogy írtad. Most 50...2500 kVA a jellemző, de lehetőség van 10MVA-ig is a gyártásra. Nagyságrendileg 15 ezer db készül most évente Csepelen és ezek szerint már nem az udvaron tárolják:) . Teljesítmény (generátor, gerinchálózati, fázisszabályozó, ipari), vontatási és elosztó trafók a fő szakmai vonal.
Jó hétvégét kívánva,
üdv.
s.

Trafoman 2015.04.18. 09:33:24

Büszkén mondhatom, hogy létezik Magyarországon óriástrafó gyártás. Az egykori Ganz Villamos Művek több tulajdonosváltáson ment keresztül a rendszerváltás óta, jelenleg, 2006 óta indiai multi tulajdonában van, a CG (Crompton Graves) az anyavállalat, így manapság CG Electric System Hungary-nak nevezik a magyar vállalatot, de az itt készült trafók adattábláin azért megjelenik a Ganz felirat is. Ahogy korábban írta is valaki, a gyár Tápiószelén működik, viszont van egy tervező iroda is hozzá Budapesten (én is ott dolgozom). A cikkben említett transzformátor hazai viszonylatban valóban nagynak számít, viszont az elmúlt években nem egy hasonló trafót gyártottunk külföldre, elsősorban Norvégiába.
Kb. 2010-ben ennél sokkal nagyobb trafóból gyártottunk 14-et indiába, melyről az alábbi cikkben lehet olvasni röviden:
mno.hu/migr/elszallitottak_az_oriastranszformator_elso_darabjat-226809
Ez azért is nagy szám, mert a világban számos gyárral rendelkező CG (többek között indiában 2, indonéziában, Amerikában, Kanadában, Belgiumban van nagyteljesítményű trafó gyára) minket bízott meg a tervezéssel.

Ez egy 765 / 400 kV-os transzformátor volt, melynek a "kisfeszültségű" oldala volt akkora, mint a cikkben szereplő trafó nagyfeszültsége. A miénk egyfázisú egység , mely 3 fázisú blokkokban üzemel, és az összteljesítménye 800 MVA. A miénknek a teljes tömege kb. 350 tonna, és a földtől a nagyfeszültségű átvezető tetejéig több mint 12 méter magas, tehát bőven meghaladja a cikkben írt méreteket.

Erre a MAVIR tenderre mi is pályáztunk, csak sajnos az ABB olcsóbb ajánlatot tett, így ő nyert.

Bába János 2015.04.21. 12:34:02

@horex: A 750kV-osról azért tudni kell, hogy ritkán működik.

Bába János 2015.04.21. 12:37:36

@Trafoman: Egy régi GANZ-os azt mondta egyszer, hogy ha valamiből náluk 2 készül, az már sorozatgyártás.

A Csepeli trafógyárat és a Ganz trafógyárat nem szabad egy lapon említeni, mert más pályán játszanak. Kicsi a teljesítmény átfedés a gyártási palettában.

Gerilgfx 2015.05.14. 15:04:17

sajnos sem a jambikus pentameterben szakértő állami csókospatkányok, sem a holdudvarokba tartozó, jogos tulajdonosoktól elkommunizált/ellopott cégeik nem képesek transzformátort tervezni, mert ahhoz egyrészt érteni is kellene, másrészt tisztában kellene lenni a kapitalizmus működésével, harmadrészt munkával is jár a dolog.

így aztán marad az, hogy óriástranszformátor érkezik lengyelországból.
de lehet, hogy nem kell sokáig várni már arra sem, hogy tankok érkezzenek valamelyik keleti országból, és véget vessenek a magyar terrorállamnak.
süti beállítások módosítása