Az IP védettség fogalmával (nem az IP címre gondolunk!), illetve az ezt jelölő számkóddal bizonyára mindenki találkozott már különböző műszaki berendezéseken, eszközökön. Van, aki tisztában van a jelentésükkel, ám bizonyára akad olyan is, akire ráfér egy kis ismeretbővítés.
Az IP védettség értéke egy kétjegyű szám segítségével azt mutatja meg, hogy egy készülék mennyire védett a víz, por és egyéb idegen testek behatolásával szemben. Ez azért fontos mert pl. kültéri használat esetén a berendezések áramköreit, műszaki tartalmát meg kell védeni a környezeti behatásokkal szemben, de fontos az elektromos részek érintés elleni védelme szempontjából is.
Erős vízsugár elleni védelem vizsgálata – a burkolatnak bármely irányból el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.
Az IP besorolás meghatározza a készülék burkolata által nyújtott védettség szintjét a személyek burkolaton belüli veszélyes részek érintésével szemben, illetve a burkolaton belüli berendezés védelmét a szilárd testek és a víz behatolásával szemben.
Mi ellen kell megvédenie a burkolatnak a villamos berendezést? A teljesség igénye nélkül néhány példa: mechanikai ütések, korrózió, folyadékok, gombák, napsugárzás, fagy, nedvesség, eső, robbanásveszélyes közeg, matató gyerekujjak stb.
Az IP jel és jelentése:
IP: I-ingress (behatolás), P-protection (védelem), vagyis IP: behatolás elleni védelem.
Az első számjegy a veszélyes részek érintése elleni védettségeti, a második pedig a víz behatolása elleni védettség szabvány szerinti fokozatát jelöli. Például az IP34 jelölés a 2,5 mm átmérőjű tárgy behatolása és fröccsenő víz elleni védettséget jelenti - ez a háztartási készülékek, lámpatestek minimális védettsége.
Az első számjeggyel jelzett, veszélyes részek érintése illetve szilárd testek elleni védettségi fokozatok:
2. számjegy - víz elleni védelem
0 - Nem védett
1 - Függőlegesen eső vízcseppek ellen védett
2 - Függőlegesen leeső vízcseppek ellen védett 15°-ban elbillentett burkolat esetén
3 - Permetező víz ellen védett, 60°-ig bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai.
4 - Freccsenő víz ellen védett – bármely irányból jön is.
5 - Vízsugár ellen védett – a burkolatnak bármely irányban el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.
6 - Erős vízsugár ellen védett – a burkolatnak bármely irányból el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.
7 - Időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett.
8 - Tartós vízbemerítés ellen védett.
(9k) - Magas hőmérsékletű mosásnak (gőzborotva) ellenálló kivitel. Bármely irányból igen erős nyomással a tokozásra irányított víz vagy gőz nem okozhat károkat (víznyomás: 100 bar, vízhőmérséklet: 80°C).
Az IP besorolást az MSZ EN 60529:2001 – Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok című szabvány írja le.
Az alábbi videóban egy magas hőmérsékletű mosásnak ellenálló berendezés tesztjét láthatjuk, amelyben bármely irányból érkező, erős nyomású víz vagy gőz nem okozhat károkat.
Megjegyezendő, hogy az IP jelölés első és második számjegy egyike helyett X is állhat (bizonyos esetekben mindkettő helyén is - XX). Ebben az esetben a hangsúly a számmal megadott fokozaton van, a másiknak vagy nincs jelentősége, vagy a kiegészítő betűk által van megadva.
Az első kiegészítő betű, amely A, B, C és D lehet, a veszélyes részek érinthetőségére utal. Akkor használják, ha a számjegyek valamelyike X vagy a veszélyes részek érintés elleni védelme lényegesen nagyobb, mint amire az első számjegyből következtetni lehet. A második kiegészítő betű egy kiegészítő tájékoztatás, pl. H: nagyfeszültségű gyártmány vagy W: meghatározott időjárási körülmények közötti használatra alkalmas.
És végül egy gyakorlati példa: a legfeljettebb strapatelefonok jelenleg IP69-es besorolásúak, ahol a 6-os szám a porállóságot, a 9-es pedig a teljes vízállóságot jelöli - ilyen egyszerű.
