Napjainkra egyre nagyobb teret hódít a magán űrkutatás. Ennek legékesebb bizonítékaként, egy sikertelen próbálkozást követően, szerdán sikeresen felőtték a Falcon 9 rakétát.
Hónapokkal ezelőtt a SpaceX magán űrhajós cég merész kísérletbe kezdett, melynek lényege, hogy egy űrrakétával leszállást hajt végre az Atlanti óceánon egy automatizált lebegő uszály fedélzetére. Ez azért rendkívül nehéz feladat, mert a sikeres leszállást nehezíti, hogy az úszó bárkát a rakéta hajtósugara megnyomja, ezáltal a landoló terület szöge állandóan változik a kiinduló állapothoz képest. Több próbaleszállás után az első éles bevetés kudarcba fulladt, mert a rakéta az indulás után nem sokkal felrobbant. A robbanást az önmegsemmisítő rendszer idézte elő, amely eltérést észlelt a tervetett pályától.
Újabb próbálkozások
A SpaceX felkészült a következő kilövésre, melyre elsőzör február 8-án, majd 10-én délután került volna sor a floridai Cape Canaveral légi bázison, azonban néhány perccel az indulás előtt a 14 emeletes Falcon 9 rakéta kilövését mindkétszer lefújták utóbbit radar és helymeghatározási problémák miatt.
A tervek szerint az űrrakéta indítása után egymillió mérföldre távolodik el a földtől, leváló részegységei visszatérnek és leszállnak az automatizált uszály fedélzetére. Ezzel a rakéta nem semmisül meg, minden egységét újra, a következő kilövéshez fel lehet használni. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetők az űrutazás költségei.
Mára pontosan tudni lehet, hogy mi okozta a SpaceX első űrhajójának megsemmisülését; nem volt elég hidraulikus folyadék, amely táplálta volna a rakéta vezérsíkjainak mozgatását, ezzel irányíthatatlanná váltak a részegységek. Ez alkalommal, 50 százalékkal több hidraulikus folyadékot adtak a rendszerhez, így remélhetőleg kiküszöbölhető az előző landolás körüli fiaskó.
Sikeres kilövés!
A szerdai újabb poróbálkozást, ezúttal siker koronázta, ugyanis február 11-én naplementekor, 18 óra 3 perckor sikeresen elstartolt a Falcon 9 űrrakéta, fedélzetén a DSCOVR műholddal, elindítva ezzel a SpaceX magán űrhajós társaság első mélyűri misszióját.
A kilövés rendben zajlott, a szállított műhold föld körüli pályára állt, négyszer akkora távolságban (1 500 000 km) mint a hold. A műhold adatokat közvetít majd például az olyan szélsőséges napkitörésekkel kapcsolatban, amely hatással lehet a villamosenergia-hálózatok működésére, a többi műhold és a föld közötti kommunikációjára, valamint a földünk időjárására.
Az űrhajó fő meghajtóegysége, a szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhetően, ez alkalommal sem tudott minden probléma nélkül visszatérni, bár a célt sikerült 10 méteren belül megközelíteni.