Az Elektrotechnikai Múzeum manapság a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként működik, tengődik. Amióta az MMKM alá rendelték, nem járnak rá jó idők. Eleve megcsappant a személyzete, téli időszakban a kiállítótermek nagy része fűtetlen és a szakvezetők a múzeumtól fizetést nem kapnak, így járnak be és tartják meg azokat az előadásokat, amelyek kiemelkedő színvonalúak, és valódi tudással ruházzák fel a hallgatóságot.
Jedlik Ányos uipoláris generátora, azaz a dinamó (1861)
Trafóházból indult
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum Budapesten a VII. kerület Kazinczy utca 21. sz. alatt található, egy 30/10 kV-os transzformátorállomás épületében. Ez a transzformátorállomás 1934-től 1965-ig szolgáltatta a villamos energiát a környezetben élőknek. 1965-ben leállították a működését, mivel a Dob utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán felépült egy nagyobb teljesítményű transzformátorállomás és ez vette át a funkcióját. Király Árpád a hatvanas években az ELMŰ üzemeltetési és fejlesztési főosztályvezetőjeként javasolta, hogy múzeumként éljen tovább az épület, emléket állítva a világhírű magyar tudósoknak, műszaki szakembereknek.
A tárgyi emlékek gyűjtését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület országos szervezete végezte, szakkönyvárának alapja az Egyesület könyvtára és archívuma lett. A gondos gyűjtőmunka eredményeképpen 1975. június 8-án megnyitotta kapuját a Budapesti Elektromos Művek által anyagilag, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által szakmailag támogatott Magyar Elektrotechnikai Gyűjtemény, amelyet gyűjtő, kiállító, tudományos és oktató tevékenysége alapján 1982 márciusában az ipari miniszter és a művelődési miniszter Magyar Elektrotechnikai Múzeum elnevezéssel múzeumi rangra emelt.
A múzeum technikatörténeti tudományos műhellyé fejlődött, hazai és nemzetközi elismertségre tett szert. Célkitűzése a magyar elektrotechnika emlékeinek megőrzése és bemutatása mellett a fiatalok iskolai oktatásának kiegészítése, a műszaki tanulmányok felé terelése volt. A múzeum interaktív rendhagyó fizika órái beépültek az iskolai fizikaoktatásba, mind a közoktatásban, mind a felsőfokú képzésekben.
Villámdelejes forgony (1829)
A fordulat
A Múzeum helyzete 1995, az ELMŰ privatizálása után bizonytalanná vált. A német többségi tulajdonos anyagi támogatását jelentősen csökkentette, a Múzeum közhasznú társaságként, villamosipari társaságok szponzorálásával folytatta munkáját, amelyek mint profitorientált részvénytársaságok a támogatást folyamatosan csökkentették.
Kritikussá vált a helyzet, amikor az ELMŰ a Kazinczy utcai épületegyüttest kedvező feltételek mellett eladta a magyar államnak. Ezután a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hatásköréből az akkori miniszterelnök az épületegyüttest a VII. kerületi önkormányzatnak adta át, a múzeummal kapcsolatos kötelezettségek rögzítése nélkül. A múzeum jövőjének biztosítására kedvező megoldásnak tűnt, hogy átvette a magyar állam és az Országos Műszaki Múzeumhoz csatolta. Ezt követően a műszaki múzeumok integrációjának keretében a Magyar Műszaki és Közlekedés Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma lett.
Sajnos, az integráció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s ez az intézmény folyamatos leépüléséhez vezet. 2012-ben a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma illetékes államtitkársága a múzeum tevékenységének érdemi felülvizsgálata nélkül gyűjteménnyé degradálta, ami a leépítéséhez vezetett. Szakembereit elbocsátották, mindössze egy főállású dolgozó, az intézményvezető maradt a múzeumban. Ezzel az intézmény visszajutott arra a szintre, ahonnan 1982-ben elindult.
Nehéz idők
Bezárásának megakadályozására az Elektrotechnikai Egyesület kezdeményezésére szakemberek egy csoportja alapítványt hozott létre, az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány néven, amely három szakember részmunkaidős alkalmazásával biztosította 2012. január 16. és 2014. június 30. között a múzeum korábbi nyitva tartását, a látogatók számára a szakvezetést, a különféle múzeumi programok megtartását és a nagyon fontos oktató munka folytatását.
Jelenleg a Magyar Elektrotechnikai Múzeum a héten három napot, csütörtökön, pénteken, és szombaton látogatható, mindössze négy órát, 10-től 14 óráig. A szakemberek, fizikabarátok, az elektrotechnika megszállottjai, tanárai, professzorai azt suttogják, a jövőben ennyi sem lesz. Pedig gazdag kiállítási anyaga több mint száz évet átfogó, műkincseknek számító eszközökkel dicsekedhet. A tárlat a villamos háztartási készülékeket, szerelési és installációs anyagokat, valamint a villamos gyógyászati eszközök múltját, jelenét mutatja be. Ezen kívül a Jedlik sarokban megismerkedhettek a látogatók a nagyhírű professzor által készített, a maga korában kuriózumnak számító berendezésekkel, mint amilyen a csöves villámfeszítő, vagy a „villámdelejes forgony”.
Villámfeszítő (1873)
A múzeumra márpedig szükség van!
Az eddigi oktatási program, annak megvalósulása, a rendkívüli érdeklődés mind ezt támasztja alá. Nézzük át címszavakban, hogy milyen munka folyt, folyik az Elektrotechnikai Múzeumban.
A cél az elektrotechnika széleskörű elterjesztése, aktív múzeumi szerep az óvodától az egyetemig. A múzeum az a hely, ahol fel lehet kelteni az érdeklődését még olyan diákoknak is, akik nem igazán lelkesednek a fizikáért. A közvetlen megtapasztalás, a kísérletek megragadják a kicsik és nagyok fantáziáját egyaránt. Az egészen aprók játékos formában ismerkedhetnek meg a villamosság alapjaival. Az Elektrotechnikai Múzeum – a már fizikai alapismeretekkel rendelkező, – általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák tanulói számára – "élő" fizikaórákat tart.
A résztvevők izgalmas bemutató kísérleteken keresztül, részben muzeális fizikai demonstrációs eszközök működtetésével sajátíthatják el az elektrosztatika és az elektrodinamika egyes törvényszerűségeit, megismerhetik a transzformátor és az öngerjesztésű dinamó működését, a forgó mágneses tér létrehozásának és "hasznosításának" elvét. A bemutatók interaktív elemeket is tartalmaznak. A fizikaóra után a múzeum kiállítótermeinek szakvezetővel történő megtekintésére van lehetőség.
Szakembereknek is kihagyhatatlan
A felsőfokú oktatás villamos témájú tantárgyainak előadásaihoz, valamint gyakorlataihoz az Elektrotechnikai Múzeumban tartott foglalkozások – előadások és bemutatók – betekintést adnak a villamosipar, különös tekintettel a magyar villamosipar történeti fejlődésébe, mintát mutatnak a nagy magyar elektrotechnikusok munkásságának demonstrálásával.
Az Elektrotechnikai Múzeumban lehetőség nyílik olyan ismeretek megszerzésére, amelyek jól kiegészítik az iskolákban tanultakat, miközben szemléletet is formálnak. A teljesség igénye nélkül, például a felsőoktatási intézményekben tanított fizika, elektrotechnika, mérnöki problémamegoldás, villamos gépek, villamosenergia-rendszerek, újterméktervezés tárgyakhoz jól illeszkednek az Elektrotechnikai Múzeumban hallható, megtanulható információk, gazdagíthatják a diákok ismereteit, és alapvetően felkelthetik az érdeklődésüket további szakmai tudás megszerzésére.