Mind a NASA-t, mind az ESA-t régóta foglalkoztatja a kérdés, hogyan lehetne egy szondát az Europa nevű hold pályájára juttatni. Jó okkal furdalja a legnagyobb űrügynökségeket a kíváncsiság: a Jupiter egyik legnagyobb, jeges holdján ugyanis lehet esély idegen élet kialakulására. Az Európa fagyott kérge alatt úgy gondolják, hatalmas óceán rejtőzik.

Új ujjlenyomat-elemzési technikát fejlesztettek ki a Surrey Egyetemen, amely képes kimutatni, ha valaki kokaint fogyasztott. Ez a módszer lehet a nem-invazív és higiénikus alternatívája a jelenlegi tesztelési eljárásoknak.

A módszer lényege, hogy az analitikai kémia segítségével, egy egyszerű tömegspektroszkóppal ki lehet mutatni azokat a vegyi anyagokat, amelyek a szervezetből távoznak a kokain lebomlása során. Ilyen anyagok a benzoilekgonine és metilekgonine, melynek maradékai az újlenyomaton is megtalálhatók. A készülék különbséget tud tenni a között, ha valaki csak megérintette a szert, és a között, ha el is fogyasztotta. Ez nagy előrelépés lehet, hiszen a jelenleg alkalmazott vizsgálat (DESI, Desorption Electrospray) erre nem képes egyértelműen.

A kutatók az új analitikai készülékkel összehasonlító teszteket végeztek, ahol a hagyományos nyálminta volt a kontroll. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ujjlenyomat vizsgálat lehet annyira pontos, mint a nyálvizsgálat. - A módszer szépsége nem csak az, hogy higiénikusabb, mint a vér- vagy nyálanalízis, de hamis eredményt sem hozhat. Mindemellett a személyiségi jogokat is könnyebb kezelni, hiszen a mintavétel egyből újlenyomat alapján történik. Nincs szükség a vizsgálat során kiképzett orvosi személyzetre sem, mert a különböző biológiai veszélyek nem állnak fenn oly mértékben, mint a vér és a vizelet esetén.

A készülék hátránya a mérete és az ára, jelenleg akkora, mint egy mosógép, és meglehetősen sokba kerül. A Surrey Egyetem kutatói most egy olcsóbb, hordozható változat megalkotásán dolgoznak, hogy széles körben elterjeszthető legyen ez a módszer a kokainfogyasztók felderítésére.

Megdöbbentő adat, hogy napjainkban körülbelül 4 millió takarító dolgozik Európa-szerte. A létesítményüzemeltető iparban gyors növekedés figyelhető meg az utóbbi időben, és Németországban már több embert alkalmaz az iparág, mint az autóipar, így nem meglepő, hogy új megoldások sora lát napvilágot.

A fejlesztések alapját az adja, hogy 4 hónapon keresztül tanulmányozták 20 cég takarítóinak munkáját. Ezek mentén pl. olyan csomagolástechnikai innovációkat találtak ki, amelyek megkönnyítik, gyorsítják a takarítók munkavégzést. Példaként említhetjük az ergonomikusan kidolgozott újratöltős csomagolást, amelynek tulajdonságai lehetővé teszik, hogy a takarítók egyszerre több egységet hordhassanak magukkal minimális erőfeszítéssel, vagy az ésszerűen kialakított perforációkat a csomagoláson, amellyel oldalról is könnyen nyitható válik a doboz és a tároló helyiségekben egymás tetejére rakott csomagok is könnyen hozzáférhetők - szétnyíló szerkezetük pedig megkönnyítik a hulladékkezelést.

Ha a fejlesztők csak a takarítás eredményét vennék figyelembe, nem jutnának semmire. Ehelyett az olyan részleteknek köszönhetően érnek el kis lépésekkel jelentős fejlődést, hogy megfigyelik azt, hogy a takarítók hogyan, hol és a miért csinálják azt, amit csinálnak. A létesítményüzemeltető ipar most kihívásokkal teli és egyben izgalmas idők elé néz. A technológia kopogtat az ajtón, utat törve az innovációknak, amelyek megváltoztathatják a megszokott munkamódszereket.

Ezzel a fejlődéssel összhangban az SCA nemrégiben kifejlesztette Tork EasyCube nevű szolgáltatását, amelyet a tavalyi ISSA Interclean nemzetközi takarítóipari vásáron is bemutatott. A szolgáltatás alapja, hogy az adagolókat és szemeteseket beépített szenzorokkal látják el, amelyek valós idejű adatokat nyújtanak az újratöltési és karbantartási szükségletekről. Ez lehetővé teszi, hogy a takarítók ne keményebben, hanem okosabban dolgozzanak, és egy állandó takarítási menetrend követése helyett akkor takarítsanak és pótolják a megcsappant készleteket, amikor az valóban szükséges.

A NASA új, akkumulátorral működő 10 motoros repülőgépe felszáll, lebeg, mint egy helikopter és olyan hatékonyan repül, mint egy repülőgép. A motorok, légcsavarok helyzete függőleges és vízszintes irányban egyaránt változtatható a szárny forgatásával.

A háromdimenziós, holografikusan vetített, képernyő nélküli képek régóta kedvelt témája a sci-fi filmeknek, gondoljunk csak a Star Warsból az üzenetet hordozó, mindenki kedvenc robotjára, R2-D2-ra.

A 3D-s filmek terén a világméretű sikert James Cameron Avatar című filmje hozta meg, ennek hatására beindult egyfajta érdeklődés a különböző háromdimenziós megjelenési technológiák iránt. Jelenleg a legtöbb 3D-s filmet csak speciális szemüveggel lehet látni, viszont ebben a folyamatosan fejlődő iparágban óriási lehetőségek vannak. Ha csak bevételi oldalról nézzük a folyamatot, 2013-ban a 3D technológia piacának összbevétele csaknem kétszer akkora volt, mint a globális napenergia piac teljesítménye. (Számokban kifejezve ez 9 és félmilliárd dollárt jelent!)

A minap volt szerencsém részt venni egy rendezvényen, ahol megismerkedtem a tésztahíd építés világrekordereivel, Vincze Miklóssal és Járó Csabával, sőt a hídépítés rejtelmeibe is belekóstoltam.

A tésztából épített hidak versengése több évtizedes múltra tekint vissza, több európai és tengeren túli mérnökképző intézményben rendeznek hasonló versenyeket. Az első tésztahíd versenyt Angliában rendezték. Magyarországon ezen a téren az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar volt az úttörő, ahol az építészmérnök hallgatók 1989 óta rendeznek versenyeket.

Miután túl vagyunk egy hosszú, elhúzódó irodában eltöltött napon, hazaérkezés után bizony nem könnyű motivációt találni a főzéshez. Ahelyett, hogy a serpenyő felett görnyednének fél-egy órát, sokan választják a készételeket...

Sokunk eljátszott már a gondolattal, milyen lenne, ha egy robot megfőzne helyettünk, és levenné a vállunkról az ételkészítés gondját. Ez ma már nem álom, ugyanis egy londoni székhelyű cég, a Moley Robotics, kifejlesztette a robotszakács prototípusát, melyet a Hanover Messe nemzetközi vásáron be is mutattak a napokban.

Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami tegnap érkezett a MAVIR martonvásári alállomására a lengyelországi Lódzból, speciális szállítójárművekkel szállították hazánkba.

Nemcsak gyors, hanem olcsó és tartós is - legalábbis ezt ígérik a gyártók, és mivel alumíniumból készült. Az új akkumulátor egy biztonságosabb alternatívája a hagyományos lítium-ion és az alkáli elemeknek, melyeket ma háztartások millióiban használnak.

A világ legszennyezettebb fővárosa Peking is figyelmezteti Kínát arra, valamit tenni kell az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az ország vezetése, elöljárói is tisztában vannak azzal, hogy a felfokozott környezetszennyezés negatív hatással van a globális éghajlatra is, de veszélyeztetheti az ország infrastrukturális projektjeit, a terméshozamot és a lokális környezetet is.

Bár még mindig vonakodnak tőle, ennek ellenére azt a célt tűzte ki Kína, hogy további jelentős összegeket fektet be a zöld energiatermelésbe. Bár 2013-ban több szélerőművet építettek, mint bármely más ország a világon, az erőfeszítés még mindig kevésnek bizonyul. Most, folytatva a tiszta energia megvalósulásáért a küzdelmeket, Kína nemrég bejelentette a világ első hidrogénhajtású villamos fejlesztését.